Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerda késő éjszaka kihirdették a Magyar Közlönyben a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendeletet, mely Orbán Viktor miniszterelnök információi alapján egy keretrendelet, a részletszabályokat a mai nap során fogják kihirdetni.
Fizetési moratórium bevezetése
A rendelet értelmében a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére az adós fizetési haladékot kap (fizetési moratórium). Ettől a felek természetesen rendelkezhetnek eltérően, illetve a fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.
A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.
Ez a moratórium 2020. december 31-éig tart majd, de az időtartamát a Kormány meghosszabbíthatja. Átmeneti szabályként rögzíti a rendelet, egyrészt, hogy a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik, másrészt, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződések 2020. december 31-éig meghosszabbodnak. A bevezetett új szabályokat a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.
THM maximum a fogyasztói hiteleknél
A rendelet a 2020. március 19-én 0 órát követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató maximumát a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékében határozza meg.
Felmondási tilalom a legsúlyosabban érintett szektorok bérleti szerződéseire
A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. Ezt a felmondási tilalmat a Kormány a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbíthatja. A rendelet rögzíti továbbá, hogy a bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, még akkor sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi.
A legsúlyosabban érintett szektorokat terhelő köztehrek és járulékok csökkentése
A rendelet a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban működő gazdasági egységekben a munkáltatót a 2020. március, április, május és június hónapokra mentesíti az ott foglalkoztatott munkavállalók esetében a munkabér utáni közterhek megfizetése alól. A munkáltatót a munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli, de azzal a fontos kitétellel, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét (7710 forint).
A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek pedig a 2020. március 1. és 2020. június 30. közötti időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni. Ezen időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására nem kerül sor.
Elengedik a KATA-s taxisok általányadóját
A rendelet kitér arra is, hogy a személyszállítási szolgáltatást végző kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartozó adózók a 2020. március, április, május és június hónapokra mentesülnek az adófizetési kötelezettségük alól.
A munkavállalást érintő szabályok
Változik a munka törvénykönyve (Mt.) néhány szabályának alkalmazása. A veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti, illetve a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti. A jelenleg alkalmazandó szabályok szerint [Mt. 97. § (5) bekezdés] a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. A kormányrendelet értelmében a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást e közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja.
A kormányrendelet által megjelölt időszakban nem alkalmazhatóak a rendelet által előírt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezések, ráadásul a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.
Kizárás az adós fogalma alól
A rendelet alkalmazása szempontjából ki kell emelni, hogy nem minősül adósnak az állam, az önkormányzat, illetve az alábbi törvények hatálya alá tartozó vállalkozások:
– az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény,
– a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény,
– a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény,
– a lakástakarékpénztárakról szóló törvény,
– a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény,
– a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény,
– a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény,
– a tőkepiacról szóló törvény,
– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény,
– a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény,
– a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény,
– a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény.,
– a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény,
– a viszontbiztosítókról szóló törvény,
– a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény,
– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény,
– a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény,
– a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény,
– az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény.
Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon.
A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!
