Bővül a kollektív igényérvényesítés köre Magyarországon – Készülni kell-e fogyasztói kártérítési hullámra?

Az Országgyűlés a napokban fogadta el azt a törvénymódosítási javaslatcsomagot, amely átfogó jogszabálymódosítást hoz a fogyasztóvédelmi jog területén. De milyen új eszközök állnak rendelkezésre a fogyasztói érdekek védelmében és ezáltal vajon hatékonyabb lehet-e a fogyasztóvédelmi jogérvényesítés? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az alábbi összefoglalónkban.

Fogyasztóvédelmi szabályváltozásokban az idei év sem volt szűkös – amelyekről az Advocatuson korábban hírt is adtunk –, de az évzárás előtt még mindenképpen számíthatunk egy salátatörvény megjelenésére (ld. a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/1618. számú törvényjavaslatot), amely a fogyasztóvédelmi jog gerincét alkotó jogszabályokat is érinteni fogja (Törvényjavaslat). Az igazságügyi miniszter által kezdeményezett törvényjavaslat indokolása szerint a jogszabálymódosítás elsődlegesen arra a társadalmi jelenségre kíván megoldást találni, hogy a digitalizáció terjedésével, illetve az online kereskedelem bővülésével a fogyasztók egyre szélesebb köre szenvedhet károkat a vállalkozások jogellenes kereskedelmi gyakorlatának következtében. A törvényjavaslat az ilyen típusú fogyasztói jogsérelmek orvoslására is kínál jogi eszközt, elsősorban a képviseleti kereset intézményének bevezetésével. 2022. december 7-én az Országgyűlés elfogadta a Törvényjavaslatot. A hatálybalépés lépcsőzetes lesz, a képviseleti keresetre vonatkozó szabályok várhatóan 2023. június 25-én lépnek hatályba.

A képviseleti kereset lényege, hogy kijelölt hatóságok, illetve feljogosított szervezetek jogosultságot kapnak arra, hogy a fogyasztók széles körét érintő fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálysértések esetén indítsanak pert a jogsértő vállalkozással szemben, a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében.

A kijelölt hatóság, illetve feljogosított szervezetek perbeli helyzete egyfajta perbizományosként értelmezhető, amely közérdekből érvényesíti az adott jogsértés körülményei alapján meghatározható (bár személyesen nem ismert) egyéni károsultak polgári jogi igényeit, a törvényből eredő perindítási jogosultsága alapján. Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy a jogalkotói szándékot ebben a körben az uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítése is nagyban ösztönözte (vö.: 2020/1828/EU irányelv (Irányelv): határidő az átültetésre 2022. december 25.). 

A képviseleti kereset szabályozása mellett a törvényjavaslat egyéb szabályai a fogyasztóvédelmi törvény egyes fogalmainak pontosítását, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben a családi közösség és a családi kapcsolatok fokozottabb védelmét, illetve a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények részletszabályait (hogy csak néhányat említsünk) irányozzák elő. Terjedelmi okokból az alábbiakban a képviseleti keresetre vonatkozó szabályokra koncentrálunk és áttekintő jelleggel mutatjuk be a korábbi rezsimtől való eltéréseket, majd végül rövid értékelést adunk.

1. Régi szabályok új köntösben? 

A képviseleti keresetre – a magyar jogi környezetben – a közérdekű keresetek egyik (nem olyan sokban) speciális formájaként tekinthetünk, amelynek háttérszabályait az új Pp. 571-579 §-ait tartalmazzák. (Törvényjavaslat, 8. §, 38/B. (5) bek.)  Emellett lényeges emlékeztetni arra, hogy a fogyasztóvédelmi törvény (Fgytv. 38. §) és a versenytörvény (Tpvt. 85/A. §) jelenleg is tartalmaznak részletszabályokat, amelyek a hatóságok keresetindítási jogkörét alapozzák meg, a hatóságok hatáskörébe tartozó olyan jogszabálysértések elleni polgári jogi jogérvényesítések esetén, amelyek a fogyasztók széles körét érintik.

Noha eddig sem a fogyasztóvédelmi hatóság, sem a versenyhatóság nem élt gyakran ezzel a felhatalmazással, mégis releváns előzményként rögzíthető, hogy már megszülettek az első olyan bírósági ítéletek, amelyek a sikeres hatósági fellépés következtében nyitottak utat az egyéni fogyasztói kártérítési igények előtt.

Érdemes felidézni ebben körben a GVH Vj-38/2016 számú (Exch-Immo, Club Hotels Europe) ügyben hozott határozatát, amelyben a hatósági marasztalás és bírságkiszabás az eljárás alá vontak üdülési joggal kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatára vonatkozott. Mérföldkőnek tekinthető, hogy a határozat meghozatalával a GVH nem tekintette lezártnak az ügyet, hanem közérdekű keresetet is indított a hatósági marasztalással érintett vállalkozásokkal szemben. E kereset nyomán a bíróság megállapította, hogy az alperesi vállalkozások magatartása a kártérítési jog (deliktuális felelősség) szabályainak értelmében (is) jogellenes volt, így jogalapot teremtett arra, hogy a fogyasztók egyedileg követeljék a jogsértő vállalkozásoktól e jogellenes magatartással okozati összefüggésben keletkezett káruk megtérítését.

Tehát az említett ügyben a GVH keresetindítása a jogalap megállapítása tekintetében eredményes volt. Ugyanakkor az egyedi fogyasztói igényérvényesítések során (ha felmerültek ilyenek később) a kártérítési felelősség további elemeinek a fennálltát a fogyasztóknak kellett bizonyítani. Sőt, a károkozó is nyilván védekezhet egy ilyen későbbi, egyedi perben, így a kártérítés megítélése korántsem vált „automatikussá”. Hiszen akár az is előfordulhat, hogy a károkozó kimenti magát a felelősség alól (pl.: a megtévesztés nem neki volt felróható), vagy akár károsulti közrehatásra hivatkozzon (pl.: nem volt kellően körültekintő a fogyasztó és a károsodást részben ez okozta), hogy csak néhány klasszikus védekezési irányt említsünk.

Látható tehát, hogy a jelenlegi szabályok alapján még egy sikeres közérdekű kereset sem jelentett garanciát arra, hogy a károsult fogyasztók megfelelő kompenzációban részesüljenek. A jogszabályi környezet – ahogy azt a joggyakorlat alkalmazta – eddig nem tette lehetővé, hogy a hatóságok a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálysértésekkel érintett fogyasztók javára meghatározott összegben követeljenek kártérítést.

Ebben a tekintetben véleményünk szerint az új szabályozás sem hoz alapvető változást: továbbra sem érhető el a fogyasztók közvetlen, egyéni kompenzációja önmagában ezzel a jogi eszközzel. A fogyasztók általi egyedi igényérvényesítés tehát továbbra sem kerülhető meg, illetve nem helyettesíthető.  

2. Szélesedő jogalapok, bővülő alkalmazhatóság

Ha tehát ez a jogintézmény korábban is létezett és a gyakorlatban alkalmazásra is került idehaza, akkor miben hoz változást az új szabály? – merülhet fel a kérdés.

Koncepcionális újításként azonosítható, hogy az új szabályozás jóval nagyobb teret enged arra, hogy a közérdekű keresetindításra ne csupán (vagy pontosabban: főképp ne) hatósági kezdeményezésre kerüljön kör. Való igaz, hogy a jelenlegi szabályozás szerint is van (elméleti) lehetőség arra (Fgytv. 38. §), hogy „fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület” indítson közérdekű keresetet. Az új szabály azonban jóval szélesebben határozza meg a perindításra jogosultak körét: kis túlzással bármilyen (minimális követelményeknek megfelelő) nonprofit szervezettel „be lehet jelentkezni” a fogyasztóvédelemért felelős miniszternél, és lehet kérni képviseleti keresetindításra feljogosított szervezetként való kijelölést és nyilvántartásba vételt (Törvényjavaslat, 7. § (1) bek.). Uniós jogalkotási gyökerű normáról lévén szó, a feljogosított szervezet pedig nem csupán idehaza, hanem bármely uniós tagállamban is rendelkezni fog a közérdekű keresetindítási jogosultsággal (perbeli legitimáció), ha az érintett magatartás uniós fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabály (illetve nemzeti jogi megfelelőinek) megsértésével kapcsolatos (taxatív felsorolás szerepel az Irányelv I. sz. mellékletében). Ez természetesen megfordítva is igaz: bármely tagállamban, a nemzeti jog szerint jogszerűen feljogosított szervezet is indíthat képviseleti keresetet a magyar bíróság előtt. Kétségtelen, hogy ez a részletszabály korábban nem látott lehetőségeket teremt a határon átnyúló fogyasztóvédelmi jogszabálysértésekkel szembeni küzdelemben.

A feljogosított szervezet perindítási joga azonban csak a feljogosítás helye szerinti „tagállambeli fogyasztók érintettsége” tekintetében áll fenn. Több tagállambeli fogyasztó érintettsége esetén akár több feljogosított szervezet együttesen is indíthat keresetet azonos nemzeti bíróság előtt (Törvényjavaslat, 8. §, 38/B. § (1)-(2) bek.). Lényeges, hogy az általános joghatósági, illetve illetékességi szabályokat ez a szabály nem érinti, ahogyan a nemzeti bíróságok eljárásrendjét sem. Sokkal inkább úgy értelmezhető ez a szabály, hogy a feljogosított szervezetnek a „képviseleti joga” (avagy a „perbizomány” keretei) korlátozódik a feljogosító tagállambeli fogyasztókra. Ez teljesen észszerű szűkítésnek tűnik, ugyanakkor a gyakorlatban (különösen több tagállam területére kiterjedő jogellenes magatartások esetében) egészen biztosan jogalkalmazási nehézségeket fog szülni. Azt is hozzá kell tenni, hogy mivel ennek a szabálynak extraterritoriális hatálya van (a nemzeti jogalkotás szempontjából nézve), ezért a hatékony alkalmazhatóság előkérdése lesz, hogy az Irányelv átültetésére ebben a tekintetben milyen megfogalmazással kerül majd a sor a tagállamokban. 

A feljogosított szervezetek személyi körének kiterjesztése továbbá lehetőséget adhat a visszaélésekre, emiatt szintén észszerű volt összeférhetetlenségi szabályokat is rögzíteni. A Törvényjavaslat – szintén az Irányelv mintájára – kiemelten kezeli a finanszírozási és versenytársi viszonyt (Törvényjavaslat, 8. §, 38/E. § (1)-(2) bek.). Hiszen abban az esetben, ha a feljogosított szervezetet a jogsértő vállalkozás vagy annak versenytársa finanszírozza, vagy egyébként „függő viszony” áll fenn, akkor alappal merülhet fel visszaélésszerű joggyakorlás vagy adott esetben a fogyasztói érdekérvényesítés mellett olyan szempontok is meghatározhatnák a per irányát, amelyeknek e jogintézmény keretében nem indokolt teret engedni.

Egyéb eljárási jogi, illetve anyagi jogi (pl.: elévülés) szabályok tekintetében a jelenlegi rezsimhez képest alapvető változást nem látunk, az apróbb eltéréseket részletesen (terjedelmi okból) nem tárgyaljuk.

3. Előzetes értékelés

A Törvényjavaslat annak az uniós felismerésnek a nyomdokain halad, miszerint a versenyjogi és fogyasztóvédelmi szabályok kikényszerítése csupán a közjogi és a magánjogi jogérvényesítés eszköztárával együttesen lehet kellően hatékony. A fogyasztóvédelmi szabálysértések károsultjai nem vitásan mindig (és sok tekintetben) a gyengébb fél pozíciójában vannak, így (egyebek közt) perjogi eszközökkel való támogatásuk mellett közérdek szól. Ugyanakkor a képviseleti kereset jogintézménye idehaza csupán nevében mondható újdonságnak, hiszen korábban is adottak voltak az alapvető eljárási szabályok és már egyedi eseteket is láthattunk arra, hogy hatóságok sikeresen indítottak közérdekű keresetet fogyasztóvédelmi, illetve versenyjogi jogszabálysértőkkel szemben.

El kell ismerni ugyanakkor annak az – elsősorban szintén szupranacionális – törekvésnek a létjogosultságát is, hogy a közérdekű keresetek száma lehetőleg növekedjen és nehéz kétségbe vonni azt a megfontolást is, miszerint a hatósági jogkörüket gyakorló közigazgatási szervek korlátos erőforrásainak hatékony felhasználása a közérdekű keresetindítások priorizálása ellen hat. Így tehát tulajdonképpen nem meglepő, hogy a magyar jogalkotó a cselekvő fogyasztóvédelem irányában történő továbblépésben a civil szféra közreműködésére is nagyban számít. Azonban arra a kérdésre, hogy ez az uniós indíttatású jogalkotói megközelítés mennyiben lesz sikeresnek mondható és mennyiben jelent majd gyógyírt a jogellenes gyakorlatok miatt sérült fogyasztói érdekekre, még talán jó ideig nem fogunk választ kapni. A tengerentúlon és az uniós tagállamok között is egyre népesebb azoknak az országoknak a tábora, amelyekben a fogyasztóvédelmi, illetve versenyjogi (elsősorban kartelljogi) jogszabálysértésekkel kapcsolatos magánjogi jogérvényesítési törekvések egyre nagyobb sikereket érnek el. A kérdés tehát valójában nem az, hogy idehaza ebben a tekintetben várható-e áttörés, hanem sokkal inkább az, hogy ez a bizonyos áttörés mikor következik be.

Szerző:

Értesüljön elsők között legfrissebb tartalmainkról!
Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kérdése van? Keressen minket bizalommal!

Kövesse LinkedIn oldalunkat!

További fogyasztóvédelmi híreink

fogyasztóvédelem
Szigorúbb szabályozás lép hatályba a fogyasztók védelmében
competition
A következményi összefonódások váratlan következményeiről – Új jogfejlődési irány a magyar fúziókontroll gyakorlatban
competition
Buyers beware – new Hungarian merger control rules for acquisitions involving JVs